Unom a rádiót, unom a tévét.
Unom az elejét, unom a végét.
Unom már, hogy minden áldott reggel
ugyanaz a nyomorult seggfej szól, hogy kelj fel!

Nekem már nem kell semmi,
hagyjatok békén, ennyi!
Nem kell levél, nem kell bélyeg,
hagyjátok, hogy végre éljek!
Nem érdekel semmilyen kényszer
hagy rugjak be végre elégszer már,
én másnapos akarok lenni!

Unom a villamost, unom a buszokat
és unom már, hogy mindenki baszogat.
Unom a hétfőket, unom a keddet
és leszarom a szobámat, nem csinálok rendet.
Iszom a kávémat, iszom a kólát
és várom a percet, várom az órát,
amikor azt csinálok végre amit akarok
és nem érdekel már többé csak a buli, meg a pia, meg a haverok.

Nekem már nem kell semmi,
hagyjatok békén, ennyi!
Nem kell levél, nem kell bélyeg,
hagyjátok, hogy végre éljek!
Nem érdekel semmilyen kényszer
hagy rugjak be végre elégszer már,
én másnapos akarok lenni és ennyi!

Iszom a kávémat, iszom a kólát
és várom a percet, várom az órát,
amikor azt csinálok végre amit akarok
és nem érdekel már többé csak a buli, meg a pia, meg a haverok.

Nekem már nem kell semmi,
hagyjatok békén, ennyi!
Nem kell levél, nem kell bélyeg,
hagyjátok, hogy végre éljek!
Nem érdekel semmilyen kényszer
hagy rugjak be végre elégszer már,
én másnapos akarok lenni!

Nekem már tényleg nem kell semmi,
hagyjatok békén, ennyi!
Nem kell levél, nem kell bélyeg,
csak hagyjátok, hogy éljek!
Nem érdekel már semmilyen kényszer
csak hagy rugjak be végre elégszer,
én másnapos akarok lenni!